Hogyan hívhatom azokat, akik életük egyik legnehezebb krízisét úgy próbálják megoldani, hogy nem keresnek kifogást a külvilágban? Akik, ha bármi éri őket, saját magukon belül kutatják fel annak indokát? Akiket olyan belső erő hajt, hogy nem hátrálnak meg? Akik képesek erőből félretenni az egész eddigi életükben játszott szerepüket? AKIK igazából TUDNI AKARJÁK kik ők valójában?

Nekem ők a Bátrak.

Gyönyörű látni, ahogyan odafigyelnek egymásra, ahogyan képesek felejteni a saját kálváriájukat, és nem félve megmutatni magukat, valahogy mindig azt sikerül mondaniuk, ami segít a többieknek.

Megdöbbentő az, mikor kitárják szívüket, és őszinte tiszta nyitottsággal hallgatják mindazt, ami a legmélyebbre hatolhat. És mindezt csupán azért teszik, hogy lerakhassák végre lelkük terheit.

Teljesen másképpen, teljesen mást élünk meg, de mégis ugyanazok vagyunk. A különbözőségünk tesz képesség arra, hogy segíthessünk egymásnak. Máshonnan jövünk, de ha találkozunk a Bátrakkal, akkor ugyanazon az úton járunk. És ami a legfontosabb, ugyanoda tartunk.