Milyen szerencsés ember vagyok!

2020 ápr 06.

Milyen szerencsés ember vagyok, hogy annyi minden megadatott nekem! Hogy láthatok, hallhatok, érezhetek, szerethetek. Hogy nap mint nap körülvesznek olyan csodák, amelyek mellett olyan könnyű észrevétlenül elmenni. Pedig talán éppen ezek az életünk legnagyobb kincsei.

Milyen szerencsés ember vagyok!

Minden nap láthatom a napfelkeltét. Amúgy elég lusta vagyok, de most, hogy kinézek az ablakon, biztos kimegyek megnézni minek nyílt ki nemrégen a virága. Mekkora mázlista vagyok, hogy láthatok!

Mindennap láthatom a napfelkeltét.
Amúgy elég lusta vagyok, de most, ahogy kinézek az ablakon, biztosan kimegyek megnézni, minek nyílt ki nemrég a virága.
Mekkora mázlista vagyok, hogy láthatok!
Aztán, ha akarom, amikor csak kedvem tartja, zenét hallgathatok.
Mint az előbb is.
És mekkora élmény volt ma reggel, amikor a kertben gyomláltam, és körülöttem összevissza döngicséltek a méhek!
Vagy valami hasonló rovarok, mert ha jól tudom, méhekből már elég kevés van.
És a hétvégén milyen boldog voltam, amikor a párom felkacagott!
Immmádom hallani, ahogy nevet!
Na, ennél már csak az volt jobb, amit nemrég csináltam.
Olyan, de olyan finomat ettem, hogy nem győzök hálálkodni érte!
A kajakészítésben is lusta vagyok, de most valami mennyei lebbencslevest ehettem, mert az én szeretett párom még csomagolt is nekem a tegnapiból.
Ledöbbentő, mennyire jó, hogy tudok ízlelni.
És hogy van valaki, aki szeret, és gondoskodik is rólam.
Amilyen szerencsés vagyok, még meg is érinthetem azt, akit szeretek.
Vagy hozzáérhetek bármihez, amihez kedvem tartja.
Még ezt a finom tavaszi szelet is érezhetem a bőrömön.
És milyen jó volt tegnap sétálni, magamba szívni a friss illatokat!
Gyönyörű ez a tavasz!
Elképesztő, hányféle illatot tudok megkülönböztetni.
Mindennek külön illata van, és olyan sokszor azt is tudom, mihez tartozik.
Mennyi szépség van ebben a világban!
És milyen szerencsés ember vagyok, hogy minden érzékszervem megadatott!
Sőt!
Hogy megvan minden végtagom, így sétálhatok, futhatok, kézen foghatok valakit, simogathatok.
Annyi mindent megtehetek, amihez kedvem van!
Milyen szerencsés vagyok, hogy tőlem nem várja el a sors, hogy másokért adjam az életemet.
Hogy nem kell távol lennem azoktól, akik közel állnak hozzám.
Hogy nem kell valamelyik szervem nélkül élnem.
MENNYI MINDENT BIRTOKLOK!
TEREMTŐM!
Kérlek, segíts, hogy ne öntsön el a félelem attól, hogy elveszíthetek valamit!
Hogy soha ne akarjak mindenáron ennél többet!
Hogy ne veszítsem szem elől ezeknek a kincseknek az értékét!
Hiszen tőlem csak azt várod, hogy éljem az életem.
Hogy ne bántsak senkit és semmit.
Hogy szeressek mindent, amit nekem adsz.
Hogy ne ítéljek el senkit.
Hogy megbecsüljem mindazt, amit nekem juttattál.
Hogy képes legyek úgy tekinteni a világodra, mint amelyben minden létezőnek megvan a maga helye.
Hiszen ez a Te világod.
És engem csak ideengedtél, hogy egy ideig én is részese lehessek.

Címkék: Blog

Komment

Kommenteléshez be kell lépni.